2005.09.25. 21:36
Nirvana Unplugged..Come as you are…örökké jóság…
annyira blogtalanok lettek minden cimborákjaim…valami elhidegülés lehet talán, vagy az újdonság varázsa szünetel..kár…
de magamon is érzem a változást..de mondjuk inkább nem is:)…lesznek majd képek, szépek a csüt.i kerékpár túráról..meg komponáltam füzetbe szerdán…Amszterdam feeling volt:
2005.09.21, érzem a XXI.századot.
Egy csendes helyre vágytam , hogy írhassak. Nyugati, Metró aluljáró. Isten éneke. Mozgólépcső, vajon melyik hátizsákban robban a bomba?
Gondolatok a háborúról
Rémületes, sokkoló képek, de miért van rá szükség? Melyik pályaudvarról indultak a tehervonatok, amik a biztos halálba vittek.(Vitték őket?). Miért volt rá szükség, és mennyire lehetett “természetes” a folyamat?
Dimenziót váltok
Nincs többé biztonság a Metróban. Mozgólépcső, Isten éneke. És itt ketté vált a sorsom. Egyik visszafele sétált az időben. (ezután egyszerű ábra, magyarázó szöveggel, amit majd ide scannelek egyszercsak - játék a térrel és idővel, mert miért ne:)
Idős éveim
2050-ben feltalálják a testünk örök életét lehetővé tevő eszközt. Testem konzerválva (fix 70éves), időutazás..visszaküldetem magam 2005-be és elsétálok magam előtt, aki nem láthat meg, hiszen épp saját történetét írja itt és most 25 évesen.
Na gyermekeim Azúrban..ilyen volt a helyzet, akkor ott, nekem…kellett ez a 4 nap..olyan valami tombolás féle, ami mégis kristálytisztává csiszol a végén…nem is igazán épül a tudatba, rögtön alá megy… soksoksok írni való lenne, testi-lelki….háziparreIdefönn, legénybucsú… leánybúcsú….zajlik rendesen…meg kavarog..nem tudom most ide jól leképezni….a tudatiképek magjait elvetettem..néhányuk már csírázik, hogy hamarosan megfesthessem őket..szavakkal képekkel, az mind mind Valóság!
Látomásom, látom Álmom. Mindenséget, mélyről képek. Képtelen, végtelen létezem.
Bambulom a fény-foltokban játszó éjszakát,
hajók siklanak a sötét folyó felett.
a gyöngy-városszínes darabkái halkan hullámoznak felénk.