2005.10.20. 20:01
Háromnegyedtíz..az energiaszintem a kritikus alá zuhant..kicsit úgyérzem átcsapnak felettem a hullámok..de lehet hogy tényleg csak úgy érzem…mert belül megszűnt valami..harcolok..magam akartam..de amúgy meg valóban kurva sok..nem fér bele a 24 órába..suli, meló, alvás.. ennyi férne, de én persze beletolom még a káoszt..ami kell, de felemészt…most ez van.. fáradtan semlegesen kuksolok, pislogoka világra.. és az a durva, hogy a reggelek jobbak..együtt kelek a nappal, és akkor fel tud töltődni az ember.. a vörösen ragyogó korong..”nem ideges, nyugodtan megy át hidrogénból héliumba”…írtam fejben novellát…ilyen kis észosztós: “Város-Idő-Élet-Villamos” ezek páronként az alappillérek.. a Város maga az Élet, a Villamos az Idő szimbólumai.. a metafórák mindig gyönyörűek, és talán a legérétékesebb, amit szavakkal valaha is adhatunk egymásnak…jól esik írni..ilyenkor kicsit fellélegzik az Agy.. kicsit visszabillen a görnyedező Harmónia. annyi sok a szépség mindenben..és mégis soxor kicsusszan a talaj..minden eltűnik..értelem, érzelem..aztán egy mikro pillanat és minden visszaáll.. hasonlít egy apró”bealváshoz”..röpke álomkép, ami nem tűnik el a hirtelen ébredéssel..láttok/érzek sok ilyet…
.. most persze minden csak sematikus..nincs IDŐ a képek, hangok, szavak kidolgozására.. és talán ez ami legjobban fáj az életformámban.. nos… rohanjunk tovább.. egy jó labor holnap, aztán meg a munkálkodás..hmm..fincsi mi… szép álmokat majd mindenkinek!