2010.09.30. 21:35
HU…most tutira megijedt mindenki, aki már teljesen megszokta, hogy elsétáljon emellett a poros régivágású blog mellett, és most hirtelen, mégis csak azt mondja: HU :)
annyifelől mondják, hogy ilyenkor csak úgy rohan az idő, hirtelen felnő a gyerek, észre sem veszed és eltelt. hát én szeretem alapból tagadni a dolgokat amiket sokan mondanak nekem, és tipikusan sztereotípia szaguk van .. lázadásul inkább megvizsgálom, hogy miből fakadnak, mennyiben tudok velük azonosulni, ilyesmi:
jól haladok a megfigyelésben, előzetesen csak ennyit :) .. megértem, hogy akivel ez történik, az miért történik, és érzem én is könnyen sodródhatnék affele, de persze azért egy kavics szívesen elmélázik a meder alján, hallgatja hogyan surrog felette el a sok áramlat.
elég frankó megint a szakállam, ezt jól esett leírni, meg a hajam is kellemesen torzomborz. Szívesen kurjantanék is egy hatalmasat bele a térbe, hogy körbekerülje a mindenfelé szétszóródott népeket, és az ő gondolataikat begyűjtve térjen hozzám vissza. Ezt régen úgy csináltuk, hogy minden este valami helyen valakikkel együtt lógva osztottuk meg a nagy észt. Ma épp máshogy van, ezért esett jól ez a nagy kurjantásos metafóra.
Tomiöcsisajt épp a világ másik felén kirándul. Grega-feka meg grínpíszel. Nagymamám Hévizen, nagypapám pedig egy fényképről néz le rám minden este, mikor itt görbülök a digitál előtt. Bekapcsolták a fűtést. Tündér épp szunyabunda. nekem meg mostanra valahogy kicsit lemerült a megfogalmazókám (pedig igazán keveset használom arra, amire valójában való) .. folyt köv., remélem hamarost