2017.11.30. 20:54
Egy pár szösszenetet szeretnék idekörmölni, mert olyan jó érezni, hogy folytatni tudom Ambrussal a reggeli közös élményeket így a suli fele menet is:
-
Lászlón szeretne majd felnőttként élni, mert fel fogja találni a Gyurmát, és ott lesz gyurma-műhelye. Ez a Gyurma egy olyan varázscucc lesz, amit elő lehet venni bármikor a zsebedből, gondolsz valamire és akkor azzá változik.
-
Mesélt nekem Sanyiról, akit akkor szoktak látni, mikor jönnek lefelé a buszhoz délután. “Sanyi már ilyenkor eléggé be van rúgva, és mikor beérkezik a nagy sárga busz, mindig azt hiszi rá, hogy az egy villamos”
Ilyenkor a legjobb, hogy van Ambrusnak egy speckó nevetése, és hozzá tartozó mosolya (fogak nélkül perpillanat). A szeme mélyéről mosolyog és a szíve mélyéről kacag. Bármikor ha erre gondolok, derűvel tölt fel!
Kedves Ambrus, ha majd egyszer olvasod ezt a blogot, mikor nagyobb leszel és rányomsz az ambrus “tag”-re, mert gondolom azért mindent csak nem fogsz visszaolvasni belőlem (az még magamnak is sok néha :) akkor: egy szó mint száz: KÖSZÖNÖM neked!
és utóiratként még egy kis levelezés Melindanénivel:
> > > > > > > >>> >> >> >> >> >> 2017. november 12. 21:46: >> >>> > > > > > > >Kedves Melinda! Csak egy rövidke esti köszönet a kis csodáért, amit a családunk átélhetett. Zsófi születésnapját ünnepeltük ma délután. A gyerekkel délelőtt a közös ajándékkészítés közben keresgéltünk egy dalt, amit majd énekelünk az ajándékozáskor. Ambrus elkezdett egy csodaszép dalt, én nem ismertetem, de gyönyörűen végig énekelte. Mondta, hogy ezt Tőled tanulta, ezt éneklitek az osztályban a szülinapokon. Kérdeztem, hogy az ajándékozáskor, mikor ott lesz a teljes nagy család, el tudja-e énekelni. Azt mondta igen. Gyönyörű meglepetés lett belőle. Tiszta, csengő hanggal énekelte el újra a köszöntéskor és a teljes család némán hallgatta. Hálás köszönet érte! Szép estét,>> >> >> >>**Válasz:**>> >> >> >>Hihetetlenül örülök!!!! :-) Ja és elpityeredtem... Szép estét Nektek! Melinda>> >> >> >> >> >> >> >>