gyönyörködő


2009.10.17. 07:55


Oooom…nyugalmas csendes pillanat, a villamos ugyan nem, de kiscsaládom aluszik. Üveggolyó távolság, és vadakat terelő juhász (ezek az elgondolkodós részek:) .. kint igazi szürkülős borongós őszillatú hideg, de valahogy a belső átalakító miatt minden annyira “éles” mikor kilépek az ajtón, minden érzékelésem letisztult, és boldog harmonikus alaphangon rezeg. Szeretem az ilyet, és viszont közben semmi világmegvátó-magasztos-hangzatos agymenés..most nem hiányzik az olyan.

 home peace

Figyelem magamat erősen, miközben gyönyörködök benne. Mifajtán változok meg most, mi az ami más, de úgy igazándiból az van hogy nem nagyon számít most ez. Érdekes átalakulás, annyira erős az alap-harmónia, és a szeretem a Világot érzés belül, hogy maga alá teperi a mindenféle kétkedést, a sok Út közötti tipródást, a múlt utáni vágyódást, valahogy valami ilyesmi.

Nem vagyok ma túl konkrét, bár lehet sosem voltam az..megpróbálom most elengedni a tollat, hogy írjon magától: képeket lát, amik hullanak, mint kint a levelek, a jelenben marad csak, teljesen a jelenben, és mintha za elmúlt hét csak egy hosszú csodálatos nap lett volna..nem érzett még ilyet azelőtt. Más ez mint egy utazás és mégis hasonlítanak valahol. Mély levegő, felnézek a budai várra, és zárom soraim, mert nem kalandozik magától a toll..csak ülök és gyönyörködöm a fiamban, aki Krump-Lee, meg Ambrus, meg Ambus, meg már másfél hetes .. és :)

Meta:
tags: