2008.10.25. 08:24
itt villog a kis kurzor..várja a betűket, amik kellemesen táncolnak most körben a fejemben, mint porszemek az őszi napsugárban. hosszú hétvégén hosszú perceket teremtek magam köré, játszadozok életérzésekkel..mondjuk ha olyan volna minden mint egy gyönyörű őszi séta az erőben..korán reggel, még hideg és sötét..de szeretem az érzést, ahogy a hideg összeköt engem azzal ami körülvesz..nem csak én fázom, hanem minden ami itt és most van..nem is fázom..”az csak egy érzés”, szokta mondani Apuci…“Te más vagy..benned minden pozítív, mondta tündér” Brúnó most szusszan egyet, valahogy én is pont ennyit szeretnék elmondani ma ezen a kis digitális naplólapon..egy jóleső mélyről jövő szusszanás..élvezem ahogy melegít a napfény, csillan a betűkön a gondolat..könnyed gondolat, mégis mélyről érkezik..segít hogy eleresszem magam mellett azokat amik túlságosan lekötnek.. nehéz ezt fogalmakba formálni..az erdő persze segít, de pont úgy, hogy kedvesen magához ölel..minden apró virág, moha, gally, fűcsomó, bokor, toboz, tölgyfa..illata formája, mozgása .. hihetetlen komplexitás..fejlődés és harmónia..fogalmak tánca, bennem örök..teám gőzölög. játék minden..és érzem, ha elvesztem a képességeket, egyre inkább vesztésre fogok állni..de persze ez az egész elvesztem duma is csak blöff..magam fele, hogy lendületet adjon, kizökkentsen, elgondolkodtasson.. sokkal több spontán reakcióra volna talán szükség, mert érzem ott nincs nagyon előrelépés..lazábban de mégis figyelmesebben..kevésbé bonyolítva, mégis mélyebben beleérezve..vagy ezek is csak üres szavak..nem tudom..