2010.05.28. 20:54
Rég éreztem már ennyire, hogy kell! Nem csak gondolkodni rajta, mit írnék ha, hanem írni.
Múlthétvége 3 napos, áttételesen szimbolikusan a Lélék ünnepe volt a munkaszüneti hétfő. Figyeltem rá, és éreztem az ősi hullámot- még ott indult el valahol, ahol nem létezett külön ember, és környezete, lélek és természet egy volt. Most is az, csak hagyni kéne őket szóhoz jutni!
Szorgosan, dolgosan teltek múltak azóta a napjaink, közben az ünnepelt Lélek szárnyait bontogatta. Tudván, hogy hétvége következik, valamint reflektálva erre a szépséges napsütötte péntekre: végre hozzámszólt.
Ne értsétek félre, semmi pátosz, semmi fanfár, egyszerűen csak szépen a saját tempómban kipakoltam a mosogatógépet. Csendben-rendben jól esett nagyon, hogy magam lehetek a becsukott konyhaajtó mögött. Nem tipródtam, nem éreztem útban magam, hasamban vajas lekváros zsömle. Leültem, és kimérten megittam egy pohár vizet. Cselekedeteim mögött hagytam, hogy símogasson az a bizonyos fent említett Izé (lélek).
Össze kell szednem sokminden idebent kavargót! Ez mondjuk most nem olyan viharos kavargás, egyszerűen csak tétován lődörgö rengeteg apró Életvitel morzsa. Összesöpröm, és vidáman elrágcsálom őket, mert a morzsarágás jó.
Ki kell húznom magam, van egy fura pukli a gerincemen, ott ahol már sok éve görnyedek. Mély légzés, feszítő-lazító. Egy kád forróvízben sokminden kilazul.
Éreztem ma valamifajta mentál higiénia maghasadást. Most nemrég, ott bent a kádban. Annyira friss, hogy nem tudom jól szavakba önteni, de megpróbálom, mert az megerősíti a friss hajtást. Mostani korszakom fontos belső állomásának alapkövei, vagy inkább kavicsai. Egy olyan átfogófajta dolog, ami nem konkrét, de mindenben jelen van. Alapvetően a fejemben létezik, de ezáltal sok lehetőség adatott meg neki. Persze nem univerzális léptékben (hisz míly parányi is az Ember (még akkor is ha nagy betűvel írja le azt, hogy ember)), hanem csak az én pici világom határain belül (bár ezek a határok kvantum jellegűek, így nem kell túlaggódni őket).
Most ennyi pont jólesett, viszlát!