2008.09.28. 17:09
úgy érzem tökéletes a pillanat, az ősz kellemesen sötétíti el a szikrázósat. az emberek sütkéreztek mindenfele, ahogy elsuhantam öreg kétkerekű barátommal mindenütt..sok remek fotótéma hívogatott volna, de nem vittem magammal semmit..tisztán hasítottam a reggeli hűvöset..mellettem hömpölygött végig az öreg Duna..csodahelyeken, csodaszépség a természet..a valóság a legszínesebb az összes álom közül..boldog vagyok, hogy érezhettem a rengeteg napsugár simogatást, most fáradt combokkal hallgatom a kuckó-jazz-rádiót, és merengek miket is szerettem volna igazándiból idekörmölni
.
Érdekes egóisztikus kérdés, hogy vajh mik változhattak bennem blog-írás ügyileg, érzem a változást, érzem hogy a napjaim ketyegése közepette mindig elmegy az idő, mindenféle mással, mégha a szándék, hogy írjak motoszkál is sokszor, érzem hogynem zúdítom ide a vad és zavaros, mély és érdekes asszociációkat, mint korábban..hanem ülök, pötyögöm a betűket, formálom a gondolat buborékokat, vakargatom a fejem búbja alatt mügütt a hajamat, talán majd untatlak Titeket, bár ezt sosem tudhatom:)..de ez a kis hely nagyonis való az egóboncolásra..szóval talán kiégett belőlem valamifajta vibrálás..igen..a tűz máshogyan lobog..de belül egy csodás kedves dallam dúdol miközben írom a sorkat, egy őszinte mély szerető mosoly, nehéz körülírni..a dallam egy teljesebb, egy határtalan-nyíltság, egy összetett valóság zenéje..rengeteg erőt ad, és szinte mindig velem van…nem kell gondolkodnom rajta, de mikor megteszem akkor szívesen mesél magáról, és nem belül van, hanem kívül mindenből mesél, hiszen minden hullámzik..és a zene hullám
.
Soksok tanulnivalót adok mostanság magamnak..nincsenek sehova leírva a leckék, ezek csak érzékelési és viselkedési, jó magasra tett elvárások magamfelé..messze vagyok még, de szerencsés is hiszen a tanulás útja önmagában kedves nekem..szeretnék több síkon figyelő, pozitívan sugárzó picike pont lenni az Univerzumban, aki képes rá hogy egyszerre érezze a dolgok minden oldalát..tudatosan sodródni
.
Ezek túlbonyolított szavak.. de sebaj..most ők potyognak..kéne ide írni a történésekről is, de egyszerűen annyi rengeteg van, hogy örülök, ha nem maradok le, és jelenidőben érzem magam, fűszerezve egy kis jövőidő gondolkodással (hiszen elvileg jelenleg ez az agyterület fejlődik..hmm..érzem is, de télleg!!:) .. igyekszem néha edzeni a memória egységet is…próbálom visszapörgetni az elsuhanó napokat..érdekes gyakorlat, javaslom mindenkinek..mit csináltál pl szerdán?..és az érzem, hogy leírni meg már végképp nem marad idő..fura egy világ..mire van idő és mire nincs..mire van energia..sokat agyalok a világ nagy összefüggésein:)..csak nincs időm megosztani:)..meg nincs időm megjegyezni..hogy mire jutottam:)..de remélem jönnek majd ilyen idők is..nem sietünk..hihi…soksok idővel kapcsolatos ellentmondás..most ilyen
!
hmm..nem vágok bele a mik történetek, kikkel-milyen-hol-mikor dolgok, próbálom ezeket spontán odafigyeléssel alakítani per pillanat..és azt érzem működik, a napló meg most inkább magammal beszélgetéses ..soksok terv és álom vesz körül..javulni, és fejlődni valók
.