2012.09.10. 21:47
Családosdi
Ambrus álmában beszél mostanság, elég sokat és sokfélét.
No meg persze napközben is.. kedvenc szavam tőle mostanság a PISZK .. ami a piszoknak felel meg, pl.: sok itt a piszk
Bobó is csodababa, 
nekem legalábbis mindenképp az,
- idekörmölöm, hogy Tündérbe szerelmesebb vagyok mint valaha .. Ambrus most tuti megkérdezné, hogy “Miért?” .. mit is válaszoljak, nem szabad bonyolultat, talán csak ennyit: “Jó együtt vele itt minden, köszönöm.”
——————-
idedobom a pötyögéseket, amiket kísérleti szövegszerkesztőkkel gyártok mostanság:
Vettem egy eszközt. Írni fogok vele. Toll a fülembe, nem kell más csak a pötyögőgép hozzá. Jó lesz nekem, és jó lesz nektek is. Hiszem ezt én, ti meg majd eldöntitek.
Valahanyadik fejezet
Sötét szobában éjjeli lámpa pislákol egyenletesen, amolyan LEDesen. Várja a masina betüket, de még nem tudja a mögöttest.
Üres lapot vettem elő, és hamár kavicsra vések, megadom a módját. Szép a kék kurzor, szebb mint a fekete, apró különbség, de igenis számít.
A finomabb energiák rezdülései. Vannak már olyan téridő pillanataim, mikor sikerül velük szinkronitásba kerülnöm. Persze saját tempóval haladva, ami alapvetően most lassú, olyan mint a vakon gépelés, meg a pukli eltüntetés a hátam közepéről. A szív csakra nem kedveli a rohanást, és nagyon határozott saját tempót diktál, így teremtetett. A fejlődés jó érzés.
Négy lenni egymagam helyett, a legcsodálatosabb és magasabb szint, amit jelen életemben tapasztalni szerencsém vala. Ritkák, de felbecsülhetetlenek azok a pillanatok, mikor teljes mélységében átérezhetem a valóságomat. Az irányt magabiztosan tartja a kapitány, a viharok között csapkodó vitorlák hangjának zenéje pedig nagyon sokmindenre megtanít.
Rengeteg köszönet-gondolat-hullámzást hangolok most a rádioadótornyomra. Kicsit lecsukom szemem, ima-mudra és Ganésha tölti fel az adásidőt. A jólét korszak soksok elgondolkodnivalóval fűszerezve, tálalava. Sokak felzabálták előre is, még a többiekét is. Nekünk még maradt, és azt beosztva, megtanuljuk szépen elfogyasztani, és értékelni, és elgondolkodni a sokmindenen.
Megszólalt egy ébresztő óra, kozmikus hangja van, de még félkész. Ma nem fabrikált rajta az órásmester, inkább ide pötyögte le, ami már olyan régóta szeretne leíródni. Persze ez csak morzsányi töredék. Azonban jól esős fajta. Jóccakát!