2014.01.25. 14:00
Ovis bandával kirándultunk a Róka hegyi kőfejtőbe, fura hogy még sosem jártam arra, jófajta sziklák. Viszont jéghideg szél, Borka teljesen átfagyott, ami miatt hazáig sírás. Utána ebéd és most szunya. Tündér is szunya, már nagyon nagy a pocak. Málna tegnapra volt hivatalosan kiírva, de nem sieti el a kibújást. Már mindenki izgul értünk, mert mi azt gondoltuk 2 héttel hamarabb jön, úgy mint a testvérei. De neki jó bent, mi meg tanuljuk a türelmet. Az pedig mindig fontos, sőt gyerekekhez a legfontosabb.
Jópofa, hogy most ilyen igazi napló-írós stílus esik jól, pedig azt hittem valami jóval cikázóbb, mélyebb, elvontabb lesz ami kijön. Mert van most bennem párhuzamosan egy ajna csakra kinyitogató mozgás is. De nem akar még felszínre kerülni, még ő is pihen bennem, mint Málna a pocakban.
Tomi lassan hazafelé jön, épp most olvastam a legfrissebb flash-t, igazi borostás, delfinlátó utazó lett az öcsisajt. Jó olvasni és tudni, hogy megélheti az igazi utazást.
Egy Ambrus idézettel zárom a röpke helyzetjelentést: “A mese is valóság, csak egy másik valóság.”