2006.06.11. 21:28
Szabadon vándorolva, minden percben rá gondolva,
könnyedén táncol a szél, a hold fényével összeér.
Választ már nem keres, kedvesen eltemet,
minden régi kérdés, új világ az érzés.
Halkan suttog az este, szavaimban lebegve,
teljes színekkel játszva, önmagamba zárva.
Létezik minden, gondolat kincsem,
mélységben lélegző, megtisztult érkező.
Szavak a játékban, testek buborékban,
mosoly, mámor, látszat, távol.
Kertek lényekkel, ébredő lélekkel,
valódi lényeggel, kérnek téged is: ébredj fel!
Röpke kis versike, a csodálatos pillantok emlék-oltárán…összegződnek a tettek, érzések, a létezés értelmezése folyamatban. Velem van minden ismert hang, keresik a kiutat, hogy Ti is érthessétek őket, érezhessétek a mesét, amit a fülembe suttognak. Távoli tájakon, közeli barátok, én sem értem őket, csak érzek rajtuk kersztül mindent. Nem nagy dolog, bárki képes rá, a forrás közelében minden pillanat ilyen.
Észoszás nagykanállal, a finom ízek mindig elcsábítanak. Sok lesz ez így persze, a felsőbb összefüggés messziről figyeli soraim, és csendesen mosolyog. Néha halkan belopódzik a sorok közé, néha eltűnik. Magam sem tudom pontosan honnan jön a hang, csak hagyom hogy megtörténjen, hisz így tanítják a mesterek. Így érzem hogy szárnyalhatok valamerre, ahol több a szabadság, és mégis valóságos a tér.
Nincs még meg a fonál, de tudom hogy az Út majd úgyis odavezet..nem sietek, nem hazudok magamnak többet. A fogalmak maguktól letisztulnak, és a célok is talán felfedik saját lényegüket. A természet mindig mindenhol, magába zárja a végleteket, átölelve a teljességet, önmagától halad..mostanra ennyi, mert a többi zavaros..lehet már ez is, de talán mégsem! (mindig nagyon várom a kommenteket..hajrá, hajrá!!..ui.: használjátok ki, hogy ez egy INTERAKTÍV fórum..ne ragadjunk le a passzív szinten!..meg persze előre is köszi!)