2010.11.04. 22:07
Nesze a csiga már türelmetlenül gubbasztott a kicsi terrárium sarkában, szájszervét az ég felé emelve várta, hogy megérkezzen végre a betevő falat.
Tündér morcogva fordult az ágyikóban, mert zavarta az alsó szomszédból hülye frekvenciákon átszűrődő metál zene.
Makimajom beletúrta kis selymes haját Figurka úr kockás alkarjába, és álmában (ami neki még nem olyan mint nekünk, de azért valami biztos kell hogy legyen) épp sikerült magától felállnia egy hatalmas parkettázott szoba közepén.
Shongi belenézett a keszekusza ímélbe amit Bratyótól kapott, és rákattintott a Corioli erőt magyarázó wikipédia bejegyzésre, közben azt gondolva: mivan?
Kavics pötyögtette tovább hason fekve a monitorfényes billentyűzetet, közben azt gondolva: mivan?
A radiátor ketyegése szétkürtöli a szobában a tényt: télen fűt, nyáron nem. A figyelmem körbepásztázza a teret, berezgeti a neuronhálók szinapszisainak végeit, és boldogság visszacsatolással jutalmaz meg, amiért megerősítem magamban a jelen tudatot.
Maguk a kacifántos szavak is örömmel töltik meg a tudatot, olyan szavak mint például maga a kacifántos.
A globális tudásháló szobánkba röpíti a lehetőségeket, hol alszunk majd május elején? Az asztal fölött pedig egy kép pihen, rajta nagypapám.
Jó amikor cikázik, börtönéből szabadult hullám, girbe gurba asszociációs tánc, ritmusában jazz. Miről írjam a könyvemet?